
A hétfő este még most is fáj.
Nem a hideg, nem a fagyos eső, hanem az a pillanat, amikor hazafelé bandukolva újra és újra megfogalmazódik benned a gondolat: ezt a meccset nem lett volna szabad elveszíteni. Mindeközben a stadionban – a mi szentélyünkben – még mindig zengte a Kispest-tábor, hogy „Itthon vagyunk!”. Ez így együtt volt igazán keserű.




