Reality check Csákváron

Nem kellett sokat várni arra, hogy a remekül(!?) sikerült felkészülést követően a csapat szembesüljön a valósággal. Elég volt ehhez a tavaszi szezon első 94 perce a vértesi erdőség szélén. Az a Csákvár volt az ellenfél, amelyből az őszi szezon öt alapembere hiányzott.

Mindehhez képest mit láttunk a pályán – és a pálya szélén?

Ad 1.
A pályán mutatott játék nagyon kevés volt. Értem én, hogy nagyrészt mi birtokoltuk a labdát, de hányszor jutottunk el igazi gólhelyzetig? És hányszor találtunk kaput? 🎯

Pedig az első félidőben megvolt a nyomás: pontosabb játékkal akár már akkor meg lehetett volna nyerni a meccset. A második félidőben viszont simán kaphattunk volna több gólt is. Egyszerűen nem értem, mi történt a csapattal.

Ad 2.
A mérkőzés végi eseménysor tökéletesen jellemző a modernkori NB II-es Vasasra: nagy nehezen megszerezzük a vezetést, majd a saját kapunk elé beszorít minket a félelmetes (:D) vidéki kiscsapat, és egyszerűen nem tudjuk kihúzni a hátralévő nyolc percet.

Hányszor láttuk már ezt? 🔁😤

Most annyi extra elemet kaptunk a szokásoshoz képest, hogy Urblik a 86. percben, a saját kapujától hat méterre próbálkozott be egy esernyőcsellel, egy igencsak kockázatos szituációban… mert mi olyan rohadt nagy királyok vagyunk, nem? 🤦‍♂️

Ad 3.
A meccs végi egyenlítő góllal kapcsolatos álláspontomat a tegnapi Reel szerintem egyértelművé tette. Uramot az ötösön belül eltarolták, kifelé kellett volna szabadrúgást ítélni. Igen, lehetett volna határozottabb. Lehet, hogy ő tarolta volna el a támadót, vagy épp a támadó szabálytalansága lett volna látványosabb. De ettől még szabálytalanság volt.

Eddig a pontig is lehetett panaszunk Derdák munkásságára, ugyanakkor tény: két – az egész meccs szempontjából jelentős – momentumban nekünk ítélt (a tizenegyesnél és a Csákvártól elvett lesgólnál). Mindkettőt kicsit „billegősnek” éreztem.
A kapustámadást nem. 🚫🧤

Ad 4.
Egyébként ismeritek a Derdák-átkot? 🧿📉

Pályafutása során ez volt a tizedik mérkőzés, amelyet a Vasasnak vezetett. A mérleg: 1 győzelem, 6 döntetlen, 3 vereség. Az egyetlen győzelmünk az első szereplése alkalmával jött össze, még 2020 decemberében, Kazincbarcikán. A három vereség a tavalyi szezonban született (Szentlőrinc, Tatabánya, Csákvár – mind idegenben).

Valahogy nem hoz szerencsét nekünk a pali. Biztos neki is fájt 2025 szeptembere után visszatérni az NB II-be, miután az azt megelőző hat fordulóban még az élvonalban fújhatott.

Ad 5.

A meccs végi gól utáni hazai ünneplés kritikán aluli volt. Ideje lenne elfelejteni – vagy inkább fegyelmi intézkedésekkel kiirtani – azt az utolsó prosztó paraszt szokást, amikor kemény legények a vendégszektortól centiméterekre borulnak egymásra és cukkolják a szurkolókat. Nézzétek vissza: undorító jelenet volt, különösen Umathum „fülesezése” és Dencinger „beállása”. 🤢👎

Az ilyeneknek előbb-utóbb az lesz a vége, hogy a pályán teszik helyre őket. Vagy – sokkal rosszabb esetben – pályán kívülről érkezik az edukáció. Ha már Tóth Balázs azt mondja, hogy az ő klubjukban „rend” van, akkor talán ezeket a mentális csökevényeket is visszavághatná.

Az egész jelenetről az jutott eszembe, amikor anno Gyánó Szabolcsot azért állították ki, mert állítólag az ellenfél szurkolói felé – ám a pályára – köpött.

Ad 6.

Erős és Késedi is ki lett állítva. Utánajártam: Erősnek ez elvileg az első piros lapja edzőként. Bármi volt az ok, ebből többmeccses eltiltás lesz. 🟥⏸️

Egyébként pont ő az, aki elég erőteljesen reagál a reklamáció miatti büntetésekre – most magára is dühös lehet. Senkit sem vigasztal, ha esetleg Derdákot is jegelik egy-két mérkőzésre. Már ha ez egyáltalán reális következmény…

És akkor még ott vannak az egyéb veszteségek is (lásd: Hei–Otigba páros sárga lapok miatti kiesése), amelyek miatt eleve nagyon nehéz lesz a Kecskemét elleni hazai meccs. Márpedig ott nyerni kell 🎯🔥 – különben nyakig ülünk a slamasztikában. Nézzetek rá a tabellára.

Summa summárum

Engem elsősorban az zavar, hogy a napnál világosabb volt: baromi összeszedett, erős rajtra van szükségünk. Ennek viszont még csak a nyomait sem láttuk. Szintlépést vártam – vagy legalább reménykedtem benne. Ehelyett ugyanazt az egyhelyben topogást látom.

Tizennégy forduló van hátra, semmi sincs veszve, de még számos ilyen idegenbeli meccs vár ránk – és ezeket nagyobbrészt be kell majd húzni valahogy. A döntetlenekkel nem jutunk messzire. Nagyon fáj, hogy most ugyanazt a kérdést kell feltennem, mint az őszi szezonnyitón történt beégés után:
„Ugye nem gondoltátok komolyan, hogy ez majd elég lesz?” 🤷‍♂️

Van egy hetünk, hogy rendezzük a sorokat.
A Fáy utcában be kell húzni a három pontot.

Hajrá Vasas! 🔴🔵

Fotó: Aqvital Fc Csákvár

Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük