„Mindig a következő meccsre koncentrálunk” – mondják mindig nagy bölcsen a vezetőedzők, szerencsére ez a szurkolókra nem vonatkozik, szóval dobjuk a bullshitet és már a kupadöntőt várjuk! Szerdán egy rákenroll-roncsderbin sikerült tizenhatba jutni Szentlőrincen, Radó lett az atyaúristenünk, kénytelen vagyok elismerni, hogy jól futballozott.
12:30-as kezdés, Angyalföldtől cirka 220 kilométerre, munkanapon. Minden tiszteletem azé, akinek sikerül ezt a meccset a helyszínen megnéznie. Én már annak is örülök, ha egyáltalán az online streamet el tudom kapni.
Nem értem, mi a francnak kell ilyen időpontra rakni a meccset. Nem az lenne a lényeg, hogy az is eljuthasson rá, aki egyébként dolgozik?
Fáj, mert újra megtanultunk hinni ebben a csapatban, és mert tudjuk, hogy ennél több van bennük. Most jött el az első igazi hullámvölgy az NB I-ben, de egy közösség erejét sosem a könnyű napok mutatják meg igazán. Együtt jutottunk el idáig, és együtt fogunk továbbmenni.
Az FC körüli állapotokat bemutató, augusztus végi cikkünk után azt az ígéretet kaptuk Nagy Miklóstól, hogy Puska Péter – a klub szurkolói kapcsolattartója és rezidens házitrollja – szerepét és személyét fokozatosan leépíti a klubnál. Akkor úgy tűnt, nem csak nekünk van elegünk abból, hogy Puska nem csak a klubházon belül, hanem azon kívül is mérgezi a közösséget.
A megállapodás ránk eső részét betartottuk: nem közöltük a Puska Péter áldatlan tevékenységét és kalandos múltját bemutató cikksorozatot. Türelmesen vártuk, hogy megkezdődjön a trolltalanítás.
Eleinte úgy tűnt, történik is valami. Az FC saját, korábbi cikkünkben is említett Facebook-csoportjából eltűntek a Takács Hunor néven közzétett bejegyzések, egy új profil pedig normális hangvételű, többnyire semleges témájú posztokkal jelentkezett. Néhány hétig tartott a konszolidáció, aztán a bejegyzésekben egyre inkább visszaköszönt a jól ismert stílus. Újraindult a szurkolók közötti árokásás, a hadakozás és megjelent egy új elem is: az Erős Gabi elleni áskálódás.
Egy majdnem tökéletes hétvége: vonat, bringa, Balaton, lovak, Vasas, Vasas és Vasas.
Amint kijöttek a meccsnaptárak, kinéztem ezt a hétvégét (és reménykedtem, hogy nem kell dolgoznom): Vasas-meccs Balatonbogláron, Vasas-meccs Veszprémben (pontosabban mellette, Nemesvámoson), hát erre le kell menni cangázni! Szűk öt éve a röpisek egyik balatonfüredi meccs előtt tekertünk egy Balaton-kanyart haverokkal, és annyira lázba jöttem a műfajtól, hogy most már szinte kötelezőnek tartom a tóparton, tópartokon lévő meccset egy bringatúrával összekötni. Azóta inkább egyedül járok ilyenekre, egyrészt tök jó kicsit ilyenkor magamban lenni a nyugiban és lazulni, másrészt aligha lenne más ennyire hülye elhivatott, akit hasonlóakra rá tudnék venni.