„Mindig a következő meccsre koncentrálunk” – mondják mindig nagy bölcsen a vezetőedzők, szerencsére ez a szurkolókra nem vonatkozik, szóval dobjuk a bullshitet és már a kupadöntőt várjuk! Szerdán egy rákenroll-roncsderbin sikerült tizenhatba jutni Szentlőrincen, Radó lett az atyaúristenünk, kénytelen vagyok elismerni, hogy jól futballozott.
A csütörtök esti M4-es moziról lemaradtam, de a sorsolás eredményét látva alig hittem a szememnek: nem először, de nem is másodszor ordas nagy mázlink volt, ha reálisak vagyunk, nem nagyon lehet ennél jobb ágat elképzelni magunknak:
- Negyeddöntő az ESMTK ellen, nyilván kötelező, ráadásul megint nem kell utazni.
- Az NB I-es tabellán előttünk álló öt csapatból az ETO kiesett, a maradék négy (Fradi, Puskás, Paks, Loki) a másik ágra került.
- Ha az NB I-esek továbbjutnak a nyolc/négy közé, hazai pályán játszunk velük. A negyeddöntőben ez az Újpest, az elődöntőben az MTK vagy a Nyíregyháza lehet.
Éppen ezért erősen gondolkodom, hogy mi lenne a jobb: élvonalbelivel itthon vagy egy Kecskeméttel/Gyirmóttal idegenben? Előbbi tavaly pont az Újpestet ütötte ki és ugye most is együtt játszanak, az alsó ágon pedig nem is annyira bold a prediksönöm, hogy a Gyirmót begyalogol a négy közé. Kérdés, mi odajutunk-e.
És itt a sorsolás árnyoldala is: mivel a lehetőségek közül ez egy masszívan egyszerűbbnek tűnő út, amelyen a döntőig nem játszunk olyan meccset, amin ne lennénk legalább annyira esélyesek, mint az ellen, akár nevezhetjük _könnyűnek_. Csak hát sorozatban még három meccset nyerni nem annyira egyszerű, akárki is jön szembe, meg ugye már mindenkinek a fejében ott mocorog a gondolat, hogy akkor negyven év után itt a nagy lehetőség, ilyenkor szokott a valóság kőkeményen fejen baszarintani. Egyszer majd nem fog, és a sorsolást látva egy hangyányival növekedett az esélye, hogy ez most jön el, de az esélye azért még mindig igen csekély, pláne ha teret engedünk a fejünkben motoszkáló budafokos-bekepetis gondolatoknak.
A kupadöntő intézményével pedig muszáj foglalkozni, mert a kupadöntő a egy csodálatos dolog, talán a sport legszebb intézménye! Tilos lemondani róla!
Egy kép a legutóbbi vasasos kupadöntőről:
Egy kép a legutóbbi vasasos kupagyőzelemről:
Na de, foglalkozzunk a következővel is, Győrbe megyünk. Bár sok előjele nincs, valamiért legalább egy pontszerzést érzek, az ETO rendesen makkolt az elmúlt fordulókban, ezt most hátha visszakapják. Magunkról semmi okosat nem tudok írni, butát meg nem akarok, arra vagyunk már elegen.
Az viszont feltétlenül extra, hogy egy faros Ikarus 55-össel megyünk a meccsre, útközben megállunk a tatai Esterházy Pezsgőmanufaktúrában – igen fasza túrának néz ki! Emiatt sajnos lemaradok a Vasas–TFSE röpiről, ami kizárólag azért lenne izgalmas, hogy megnézzük, a Zotyához kölcsönadott vasasosok milyen állapotban vannak, de valamit valamiért – az édeset szárazra kell cserélni!
Vélemény, hozzászólás?