
Cserbenhagyta a klubot, hogy aztán nyolc évvel később az örökös bajnoka legyen.
(tovább…)
Cserbenhagyta a klubot, hogy aztán nyolc évvel később az örökös bajnoka legyen.
(tovább…)
Egy meccs és véget ér a szezon. A kitűzött célt – a feljutást – már hetekkel ezelőtt elértük, a bajnoki cím pedig továbbra is a kezünkben van: elvileg egy pont is elég. Más kérdés, hogy kötelező az Ajka elleni győzelem. Egyrészt frász se akar számolgatni, másrészt a bajnoki ünneplés is édesebb lenne, ha nem arccal előre esnénk át a célvonalon.
Külön pikantériája a záró fordulónak, hogy a két bajnokesélyes légvonalban alig két kilométerre játszik egymástól. Kis túlzással még annak is van esélye, hogy a szurkolók révén „áthallatszik” egyik stadionból a másikba az eredmény.
(tovább…)… mármint a pályán.
A lelátó kitett magáért. 100%-ot tett le az asztalra. Mindenki más számoljon el a saját lelkiismeretével.
Most nincs idő szétesni. Kapjátok össze magatokat vasárnapra — a bajnoki cím még mindig a mi kezünkben van!
Hajrá Vasas! ❤️💙

Ezt a meccset rögtön szezonkezdetkor bekarikáztam a (nem is annyira) képzeletbeli versenynaptáramban: 29. forduló, Kispest, idegenben. A rangadó, ami a két csapat aktuális helyezésétől, formájától, a téttől függetlenül kiemelt súllyal bír. Persze lehetett sejteni, hogy a két klub valószínűleg a feljutásért, vagy épp a bajnoki címért küzdhet egymással a mai napon. Ennyire azonban nem akartam előre rohanni az időben.
A tavaszi szezon előrehaladtával azt mondogattam magamnak — nomeg számtalan szurkolótársamnak —, hogy úgy kellene a Bozsikba érkeznünk, hogy mi vagyunk pontelőnyben.
Ez a kívánságom meg is valósult, 5 pont előnyünk van. Minden egyes rohadt pontért megküzdöttünk: a tavaszi szezonban 13 forduló alatt 8 pontot vertünk a piros-feketékre!
(tovább…)