Ennyi pont kell a bentmaradáshoz – ezt mondja az elmúlt tizenegy NB I-es idény

Úgy gondolom, senkinek sem kell megmagyarázni, mi a Vasas célja a most kezdődő, 2026/2027-es idényben. Persze minden szurkoló arról álmodik, hogy egyszer újra élcsapat leszünk, jönnek az érmek, majd a nemzetközi kupameccsek, ingyen sör és örök élet… a realitás azonban egészen más.

Maradjunk bent, ne váltsunk retúrjegyet az NB II-es mocsárba.

Az is sokszor szóba kerül, hogy mégis milyen esélyei vannak a csapatnak, hol és hogyan kellene nyerni, melyik posztra kellene még erősíteni. Ritkábban tesszük fel azonban a legegyszerűbb kérdést: pontszámokban mérve ez pontosan mit jelent?

A 12 csapatos NB I immár tizenegyedik idényét kezdi. Ez már akkora adatminta, hogy az érzések és megérzések helyett nyugodtan hagyatkozhatunk a statisztikára.

Megnéztem tehát, milyen teljesítmény kellett az elmúlt tizenegy szezonban a 10. helyhez, vagyis ahhoz a pozícióhoz, amely ma már biztos bentmaradást jelent. Az eredmény meglehetősen egyértelmű.

A 10. helyezettek pontszámai a következők voltak: 32, 37, 36, 38, 41, 37, 38, 35, 37, 34 és 38 pont.

Az átlag 36,6 pont, vagyis a statisztika alapján a 37 pont reálisan kitűzhető bentmaradási cél.

Persze minden idény más. A legalacsonyabb bentmaradó pontszám 32 volt – ezt még a Vasas érte el a 2015/2016-os szezonban –, míg a rekordot a Paks tartja a 2019/2020-as idényből 41 ponttal. Ez kilenc pontnyi különbség, vagyis három győzelem. Ennyit változhat egyik évről a másikra a kiesés elleni harc.

Persze a statisztikában is vannak kivételek. Az MTK 2016/2017-ben 37 ponttal is csak a 11. helyen végzett, a DVSC pedig 2019/2020-ban még 39 ponttal sem tudta elkerülni a  kiesést. 

A győzelmeket nem lehet megspórolni

Ha valamit megtanulhattunk a legutóbbi élvonalbeli szereplésünkből, az az, hogy győzelem és döntetlen közt “billegő” mérkőzések megnyerése nélkül gyakorlatilag lehetetlen bent maradni. A 2022/2023-as idény négy győzelme – a két évvel későbbi Kecskeméttel holtversenyben – a legalacsonyabb érték az elmúlt tizenegy szezonban, és bizony a hajunkra kenhettük a 14 döntetlent.

A bent maradó tizedik helyezettek az elmúlt tizenegy idényben 9, 10, 10, 10, 11, 9, 10, 8, 11, 7 és 9 győzelmet szereztek.

Ez átlagosan 9,5 győzelmet jelent.

Magyarul: a legtöbb idényben 9–10 megnyert mérkőzés kell a bentmaradáshoz.

Persze itt is akadtak szélsőségek. A ZTE két szezonnal ezelőtt hét győzelemmel is megszerezte a 10. helyet, mert mellé tizenhárom döntetlen társult. Máskor viszont még tizenegy siker sem bizonyult elegendőnek – lásd az előbb említett Loki-szezont. 

Valójában mennyit ér az a bizonyos egy pont?

A kérdést másik oldalról is meg lehet közelíteni. Ha minden idényben vesszük a 11. helyezett pontszámát, és ahhoz hozzáadunk egy pontot, akkor a következő értékeket kapjuk:

32, 38, 37, 35, 40, 34, 37, 34, 32, 32, 29.

Ennek átlaga 34,5 pont, vagyis kb. két ponttal kevesebb, mint az előző módszerrel kapott 36,6 pontos célérték.

Csakhogy a tizenegy idényből mindössze két alkalommal fordult volna elő, hogy plusz egy ponttal helyet cserél a 10. és a 11. helyezett. Magyarán a legtöbb szezonban ennél nagyobb különbség döntött az alsóházi versenyfutásban. 

Talán ez az egész statisztika legfontosabb tanulsága. A bentmaradás általában nem egyetlen peches mérkőzésen úszik el. Sokkal inkább azon a két-három találkozón, amit szezon közben be kellett volna húzni, de végül 2 (vagy akár 3) ponttól is elestünk.

Mit jelent ez a Vasas számára?

A statisztika természetesen nem jóslat. Lehet olyan idényünk, amikor már 34 pont is elegendő lesz, és olyan is, amikor 40 fölé kell kapaszkodni.

Ha azonban ma kellene kijelölni egy reális célt, aligha találhatnánk jobb kapaszkodót az elmúlt tizenegy év adatainál.

A Vasasnak tehát nagyjából 37 pontot kell összegyűjtenie, ami átlagosan 9–10 győzelmet jelent. Ha ezt sikerül teljesíteni, akkor jó eséllyel májusban nem a kiesés miatt fogunk búslakodni.

Persze a reményeink ennél jóval vérmesebbek lehetnek, de ha hideg fejjel kellene meghúzni a minimum célt, én valahol itt, a biztos bentmaradást jelentő 10. hely környékén tenném meg.

Aztán én leszek a legboldogabb, amikor jövő áprilisban bőven negyven pont felett arról diskurálunk, hogy milyen pesszimistán álltam az idei szezonhoz. Kívánom, hogy így legyen.

Hajrá Vasas!

Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük