
A kézilabdát érintő nyári uborkaszezonban következzen egy beszámoló az U17-es strandkézilabda EB küzdelmeiről, mely piros-kék érdekeltséggel is bírt. A Vasas SC NB1-es női kézilabdacsapatának másodedzője, az NB2-es és U20-as csapat vezetőedzője, Kiss Dániel ugyanis szövetségi kapitányként volt jelen a megmérettetésen. Dani a szlovák válogatottat irányította a tornán, de nézzük, hogyan került a csapat élére, milyen nehézségekkel kellett szembenéznie a felkészülési időszakban, és mi történt a versenyen.
A kérdések adottak, a válaszokat az érdeklődők az alábbiakban olvashatják el:
A megkeresés az év elején érkezett régi barátomtól Ferenc Gábristól, aki évek óta jóformán egymaga fogja össze Szlovákiában a strandkézilabdát. A megbeszélésen kiderült, hogy az idei évben a tavalyihoz hasonlóan (korosztály ugrás miatt) rendeznek utánpótlás Európa-bajnokságot, majd egy hétre rá felnőtt EB kvalifikációs tornát. Nagyon sok jót hallottam erről a korosztályról, a lányok lelkesedéséről, hozzáállásáról, illetve köztudottan szeretem a kihívásokat, a munkát és a strandkézilabdát, ezért kis gondolkodás után természetesen igent mondtam a megkeresésre.
Az U17-es EB-sorsolás után (félig még “vakon”) terveink és elképzeléseink szerint célnak a legjobb nyolcba kerülést tűztük ki. Azt tudni kell, hogy míg hazánkban, vagy akár más „strandkézi nemzetek” esetében keretszűkítések, és 20 fős játékoskeretek vannak, addig Szlovákiában ebben a korosztályban maximum 10 játékos volt hadra fogható. Az edzéseken és a felkészülési tornákon ugyan sokan voltunk, azonban akikkel végig edzettük és versenyeztük a nyarat – bár ők nagyon ügyesek és a jövő az övék –, az U17-es EB-keretbe a korosztályi megkötés miatt már nem fértek be. Volt olyan játékosom, akit a kiutazás után a helyszínen láttam éles meccsen először.
Ez a korosztály a felsoroltak mellett még több sebből is vérzett. Egész évben önköltségen készült a csapat, a keret jelentős része a korosztálynál jelentősen fiatalabb játékosokból állt (érdekesség, hogy voltak 13 és 14 éves játékosaink is, akik minden mérkőzésen homokra léptek), ráadásul több meghatározó játékosunk végül sérülés és terem válogatottság miatt nem tarthatott velünk. Például, ami mondjuk büszkeség, hogy az egyik tehetséges kapusunkat a torna előtt kettő héttel hívta be a szlovák serdülő teremválogatott, és a játékos utazott is Svédországba a nyílt Európa-bajnokságra.
Akik viszont itt voltak, mindent beleadtak. Küzdöttek egymásért, dolgoztak, hittek magukban, és megélték, kiélvezték a pillanatokat. Nagyon szerettünk volna a legjobb nyolcba kerülni, amihez román vagy ukrán ellenfelünk közül valamelyiket meg kellett volna verni, de a fent említett okok miatt – ugyan az esélyünk minden szettben megvolt a győzelemre – sajnos nem sikerült. A csoportmérkőzések utána az „alsóházban”, az úgynevezett „Elnöki Kupában” folytattuk a küzdelmeket. Az ellenfeleink tudását felmérve, játékosállományukat megnézve, a realitás sajnos ez volt.
A fejlődés azonban ezek ellenére is kézzel fogható: a tavalyi Európa-bajnokságon egy győzelmet szereztek a lányok és végül a 17. helyen végeztek. Idén sokkal gyengébb kerettel, három mérkőzést is sikerült megnyernünk, és a 14. helyen zárnunk.
Különösen büszke vagyok arra, hogy legyőztük Olaszországot, Szerbiát és Svájcot, valamint méltó ellenfelei voltunk az ukrán (6.), a román (11.), a lengyel (13.) és a későbbi döntős spanyol (2.) válogatottnak.
A három győztes mérkőzés utáni pillanatok azok, amelyekre sokáig emlékezni fogunk.
Köszönöm a lehetőséget és a bizalmat a vezetőinknek!
És végül a legnagyobb köszönet a lányoknak, akik a fent említett okok, indokok, kifogások (nevezzük bárminek) ellenére végig dolgozták ezt az időszakot. Büszke vagyok rátok, és örülök, hogy veletek dolgozhattam!
Megtiszteltetés volt szövetségi kapitányként részt venni az U17-es Európa-bajnokságon. Számomra ezek a versenyek szakmailag és személyesen is nagyon sok tapasztalatot jelentenek. Egyrészt kihívás kilépni a megszokott környezetből (legyen az terem, vagy kis hazánk), másrészt egyfajta tanulmányi útnak is szolgál, hisz például most is testközelből láthattam az utánpótlás legjobb strandkézilabda csapatait. Az itt szerzett tapasztalatokat szeretném beépíteni a saját sportági munkámba és fejlesztéseimbe. Bízom benne, hogy ez az élmény hozzájárul a szakmai fejlődésemhez, valamint hosszú távon segíti az előmenetelemet is. Az ilyen események nemcsak inspirációt adnak, hanem új szemléletet és motivációt is a folyamatos fejlődéshez.
Gratulálok a magyar csapat vezetőinek és játékosainak, mert a lányok aranyéremmel, míg a fiúk bronzéremmel tértek haza Zágrábból.
Most két napot itthon töltök, de szerdán reggel utazok vissza Zágrábba, mert kezdődik az idei felnőtt EB kvalifikációs torna, ahol ki kellene harcolni (három játékos kivételével) utánpótlás korú játékosokból álló kerettel a jövő évi, Litvániában megrendezésre kerülő EB részvételt.
Csoportmérkőzés eredmények:
Spanyolország – Szlovákia 2:0
Ukrajna – Szlovákia 2:0
Románia – Szlovákia 2:0
Elnöki Kupa (13-17. helyért) eredmények:
Olaszország – Szlovákia 0:2
Szerbia – Szlovákia 0:2
Lengyelország – Szlovákia 2:1
Svájc – Szlovákia 2:0
Elnöki Kupa Döntő:
Lengyelország – Szlovákia 2:0
U17-es Strandkézilabda Európa-bajnokság 2026 – Végeredmény:
- Magyarország
- Spanyolország
- Németország
- Horvátország
- Norvégia
- Ukrajna
- Csehország
- Franciaország
- Svédország
- Bulgária
- Románia
- Törökország
- Lengyelország
- Szlovákia
- Szerbia
- Olaszország
- Svájc
Az EB teljes menetrendje, eredményei:

Vélemény, hozzászólás?