
🏐Vasas Óbuda–Szent Benedek Röplabda Akadémia, 19.00 Folyi
Péntek este kezdődik a női röplabda Extraliga, amelyet az elmúlt öt szezonban egyaránt megnyert a csapat, többnyire kérdés nélkül. Azon a bullshiten túl, hogy minden sorozat megszakad egyszer, nem nagyon látom, hogy ne lenne meg a hatodik, ami a catullusi ellentét révén egyszerre csodálatos és borzasztó.
Ne tagadjuk, a hazai röplabdaszezonok a totális vasasos dominancia miatt vesztettek a szexepiljükből, akármennyire is édes a Vasas-győzelem, más, amikor szokássá válik és egy idő után már nem boldogságot, csak szimpla elégedettséget érzel mellette. Ettől függetlenül meg kell becsülni ezt, mert nem automatikus, és mert bár páran Fradi-szindrómáról beszélnek, messze nem arról van szó, hogy közpénzmilliárdokból megtolva, kőgazdag rózsadombi bunkóként szopatjuk a csabai szolgálólányokat, a költségvetésünk nagyjából akkora, mint mondjuk a Viharsarokban.
A Vasas úgy hatalmas favoritja a bajnokságnak, hogy a nyolc másik csapatból öt is több légióst foglalkoztat nálunk, ami jelzi a szakmai teljesítményünket (és sajnos az ellenfelekét is…)!
Az eddigieknél izgalmasabb idény az új edző és a márciusban elbukott kupaelődöntő miatt vár ránk. Jannisz és Kiki maga volt a komfort számunkra, két nagyon erős és ezáltal nehéz, de egyben csodálatos karakter, akiknek a szakmai munkáját a vitrinben viszontláttuk. Öt év után nagyon furcsa egy teljesen más személyiség, Luca Bucaioni személyét figyelni a kispadnál, pláne, hogy a teljesen őrült Jannisznál egy sokkal higgadtabb személyiség. Az új szakmai stáb ténye egyelőre félelmetes, és feltétlenül azt érzem miatta, hogy itt valami földindulás következik – aztán valószínűleg semmi extra, majd kiderül. Mindenesetre ez az egész edzőváltósdi egy olyan izgalmat kölcsönöz az amúgy simának tűnő szezonnak, amit rég érzett az ember a Vasas röplabdával kapcsolatban.
Ami meg az elvesztett kupaelődöntőt illeti: amennyire fájdalmas volt on site, talán annyival jobb érzés most, hogy nem minden megy magától, egy ilyen final4-hétvégén sokkal inkább benne van a meglepi lehetősége, mint a bajnokságban, ahol az elődöntő-döntőben három meccset kell veszteni, sok sikert mindenkinek, aki a Vasast háromszor meg akarja verni! Traumatikus egy élmény volt nézni Baranék ünneplését, de talán pont emiatt végre van valami dac is a klubban és a szurkolóban, van miért visszavágni! Nem jobb érzés, mint a sorozatos győzelmek, de más, és mást érezni sokkal egészségesebb, mint mindig ugyanazt.
További extraságok a szezonban:
- Feljutott az Extraligába a Veszprém, amely a Nemesvámosi Sportcsarnokban játssza hazai meccseit, tehát még egy spot Balatonfüred mellett, amelyet balatoni biciklizés után meg lehet közelíteni! Ráadásul már jövő héten játszunk velük, szóval egyrészt nem lesz olyan picsa hideg, mint majd Füreden (dec. 5.), másrészt előző nap kézi van Balatonbogláron, szóval olyan tókört lehet majd tekerni, hogy megszólal!
- Csak újra BL-főtáblán vagyunk, tehát februárig van hat nemzetközi meccs. Sajnos elég szívó és közepesen vonzó célpontokkal teli csoportot kaptunk, de azért már elkezdtek szerveződni a faszos túrák, plusz azért a négy zacskó mellett a Párizst hátha el lehet kapni!
- Böngészve a röpiszövetség versenynaptárát, jelentősen oldódott bennem a félelem, ugyanis a Magyar Kupa döntőjét előrehozták egy hónappal, s mivel márciusban két hétre elutazom, rohadtul izgultam, hogy a kedvenc intézményemről lemaradok. Maradjon ott a naptárban!
A bajnokságban jó lenne valami komoly rivális, de ezt egyelőre nem látom, a nemzetközi szereplés pedig kicsit mindig lutri, ha nem is megy jól, csináljunk jó bulit belőle (ld. Athén)! Na mindegy, kezdés este hétkor, hajrá, Vasas!

Vélemény, hozzászólás?