Minden jó, ha jó a vége – győzelem a NEKA ellen…

Ha Balatonboglár, akkor előtte Superheroes Hamburgerház Balatonlellén, ahol a Halloween közeledtével az étlapon egy különleges burgert találhat a betévedő vendég. A Tök-jó Burger különlegessége a fűszeres sütőtökpüré, ami talán nem szokványos, viszont nekem bejött. Aztán irány a NEKA csarnok, és kivel futottunk össze?

NB I, 6. forduló

Balatonboglár, NEKA Csarnok, 2026.10.17. 17,00

NEKA – Vasas SC 27:29 (16:15)

Miközben vártunk, hogy beléptessenek, jött egy nagyon kedves ismerősünk, egykorijátékosunk, Ferenczy Dia személyében – Diácska, jó volt látni, hallani, beszélni, köszi! Aztán jött egy újabb pozitív pillanat, a büfében kaptunk piros és kék Balaton szeletet is, ami ritkaság. Aztán elkezdődött a mérkőzés, és én viszonylag lazán buzdítottam a lányokat, biztos voltam a győzelemben, amit nem adtak ingyen. Sőt… ez baromi kemény mérkőzés volt, de az igazság az, hogy egyrészt az esélyesség terhe nem nyomta agyon a csapatot, másrészt ez egy olyan szezon, ahol már nem első alkalommal sikerül vesztes állást követően nyerni, és ebben azt gondolom, mindenképpen fejlődött és előre lépett a csapat. Nagy iramban kezdődött a találkozó, és bár a hazaiak szerezték meg a vezetést, azt követően kb. a 23. percig többnyire nálunk volt az előny. A félidőt viszont egy időn túli hetessel keretbe foglalva a NEKA nyerte. Szoros volt, nagy küzdelemmel, mindkét oldalon gyenge kapusteljesítménnyel – ami a támadókat dicséri, ha ezt pozitívan akarom megfogalmazni. Szünet után futottunk az eredmény után, aztán a 47. percben sikerült átvenni a vezetést, majd az 55. perc után – döntetlen állásnál – zsinórban négy gólt szereztek a lányok, ebből kettőt emberhátrányban, üres kapura, és a végére így viszonylag kevés izgalom maradt. Lövési és védési hatékonyságban egyaránt a hazai csapat volt jobb, azért 10%-os védési mutatóval NB1-es meccset nyerni nem szoktak. Ma ez sikerült a piros-kékeknek, amihez szükség volt arra, hogy az eladott labdákat és a technikai hibákat illetően a vendéglátók rosszabbak voltak, illetve a kispadunk hosszabb volt, a rutint, az éveket és a tapasztalatot még nem is számítva. Hiába játszott nagyot Mózsi Villő, Kiss Csenge és Török Fanni, hiába volt biztos kezű ítéletvégrehajtó Himer Laura (5/5), a végjátékban több kulcsmomentum a miénk volt, Szilovics Fanni nem első alkalommal szállt be remek csereként, de a mezőnyjátékosaink közül nálunk is többen nyújtottak jó teljesítményt. Ogonovszky Eszti, Arany Rebeka, Sápi Gréta, Csire Fanni gólokban is erős volt, a többieknek pedig igen fontos labdaszerzéseik és hasznos megmozdulásaik voltak. Nehéz szülés volt, de a végén miénk lett a két pont. Azt hiszem, szeretek Balatonboglárra járni… ahol még a szurkolás is egészen jól megy nekünk… Folytatás november 01-jén, az MTK ellen!

Nézzük az értékeléseket…                  

Bakó Botond, a NEKA vezetőedzője így értékelt: „Azt gondolom, hogy mindent elárul a teljesítményünkről, hogy három és fél perccel a vége előtt az egyenlítésért támadhattunk. Kezünkben volt a lehetőség, hogy pontot vagy akár pontokat szerezzünk. Nagyon fegyelmezetten és jól játszott fiatal csapatunk, olyan játékosok vállaltak oroszlánrészt, akiknek ez óriási feladat volt. Alig volt cserénk, de mentálisan, fizikálisan és taktikailag is végig bírtuk a mérkőzést. A végén azonban túl nagy rizikót vállaltam a hét az öt elleni játékkal, két labdát eladtunk, és gyakorlatilag tíz másodperc alatt eldőlt a találkozó. Ez az én felelősségem, ugyanakkor a csapatom minden dicséretet megérdemel, le a kalappal a mai teljesítményük előtt.”

Konkoly Csaba, a Vasas SC vezetőedzője az alábbiakat fogalmazta meg a sajtótájékoztatón: „Tudtuk, hogy a NEKA minden ellenfele ellen nagyon komolyan készül, ezt az előző fordulókban is megmutatta. Az első félidőben nem tudtuk megvalósítani azokat az egyéni és csapattaktikai elemeket, amelyekkel készültünk. Pontatlanok voltak a befejezéseink, védekezésben is akadtak elcsúszások, amelyekből a NEKA szépen építkezett. A második félidőben mindent egy lapra tettünk fel, elkezdett működni a védekezési taktikánk, és támadásban is egyre több jó megoldás született. Gratulálok a NEKA-nak, mert óriási küzdelemre késztetett bennünket, de a saját csapatomat is dicséret illeti, mert végre egy olyan végjátékot játszottunk, amelyben magabiztosan tartottuk kezünkben az irányítást. Az utolsó nyolc-tíz perc már a miénk volt, így elégedetten mehetünk haza.”

Szilovics Fanni pedig a következőt mondta: „Nagyon nehéz meccsre kényszerített minket a NEKA. Kellemetlen ellenfél a gyors labdajáratással és az egy az egy elleni játékkal; ezekkel az első félidőben nem tudtunk mit kezdeni, a megszokott kapusteljesítmény sem jött most, a második félidőben viszont összeállt a védekezésünk, ez volt a győzelem kulcsa.”

Hajrá Vasas, mindörökké Angyalföld! ❤️💙

Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük