
A félreértések elkerülése végett előrebocsátok pár alapvetést:
- Ez a cikk a Vasasért íródott, egy nemtelen támadásnak kitett közösség védelmében,
- Egy olyan problémát tárunk elétek, ami teljesen független attól, hogy 0 vagy 18 pontot szedtünk össze az idei szezonban, vagy épp attól, hogy az első-, másodosztályban vagyunk, kiket igazoltunk, ki és milyen helyzetet hagyott ki múlt héten,
- Az egészben a legszomorúbb az, hogy a szurkolói közösséget maga a klub (pontosabban a klubot működtető Kft.) hagyja cserben, miközben lelkesen asszisztál egy olyan egyéni ámokfutáshoz, ami nem csak a közösségünket mérgezi, hanem “kifelé” is végtelen kínos.
Az FC-t – pardon, „Klubot” – körülölelő, az elmúlt négy-öt évben szisztematikusan kiépített trollsereget (Takács Hunor, Hatos Botond és társait) valószínűleg nem kell bemutatnom, ahogy a Nagy Miklós személyi kultuszát lelkesen ápoló Vasas FC Szurkolók Csoportja sem. Amennyiben mégsem lennétek képben, ajánlom elolvasni szvik tavaly szeptemberi írását és az ahhoz csatolt rengeteg bizonyítékot.
A hivatkozott cikket akkor nagy felhördülés övezte, érdemi eredményt azonban természetesen nem hozott. A Miklóssal folytatott egyeztetést követően a trollgyár folytatta áldatlan tevékenységét, talán valamivel visszafogottabb termelékenységgel – van, hogy a kamuprofilok is a “név nélküli tag” funkció mögé bújtak. Mondjuk a hivatalos klubinformációk előzetes kiszivárogtatása megszűnt. Persze ha valaki kritizálni merte Miklóst, azért továbbra is megkapta, hogy pofa be, nem te hoztad a pénzt, meg különben is: mi ez a bomlasztás?
A kreténség persze így is időről időre utat talált magának. Jó példa erre, amikor idén februárban az NB I-es női kézilabdacsapatunkba és annak BL-győztes vezetőedzőjébe sikerült beleállni egészen elképesztő módon.
Az ember egy pontig megpróbál együtt élni mások hülyeségeivel. Trollgyártó barátunk mostanság sem pihent, legutóbb a Tóth-Baráth csere tárgyában írt cikket olvasva gurult el a gyógyszere. Aztán egy szép nap arra keltünk, hogy minden jel arra utalt, hogy az online tér helyett immár a való életben nyújtogatja ártó csápjait.
Nagy Miklós persze elővette a jól ismert receptet: üljünk le, beszéljük meg. Természetesen érdemben nem fog történni semmi, a cél továbbra is a “békés együttélés”.
Miklós, itt nincs mit megbeszélni!
Akkor szüntessük meg a névtelenséget
Nagyon úgy néz ki, egyesek azt gondolják, hogy névtelenül ebben az országban bármit meg lehet tenni, „névvel” viszont már egészen más a játék. Épp ezért nevezzük nevén az online teret uraló mumust!
TAKÁCS HUNOR, HATOS BOTOND = PUSKA PÉTER

Véleményünk szerint hozzá köthetők azok a további kamuprofilok is, amelyek az elmúlt években ugyanabban a körben, ugyanazzal a kommunikációval és ugyanazon célpontokra élesítve bukkantak fel.
Puska Péter a Vasas FC szurkolói koordinátora. Pontosabban, saját szavaival élve: szurkolói kapcsolattartó, kommunikációs és koordinációs felelős.

Igen, pontosan az az ember, akinek elvileg a klub és a szurkolók közötti kommunikációt, együttműködést kellene elősegítenie. Elvileg.
Mert amit mi az elmúlt években láttunk, az ennek éppen az ellenkezője. Nagy Miklós következetes istenítése, a sportigazgatót érő kritikák lesöprése, és azok támadása, akik akár csak hozzávetőlegesen veszélyeztetik a gondosan felépített „Nagy Miklós, a legenda” mítoszát.
Nem véletlen, hogy az FC szabályszerűen titkolja Puska személyét és betöltött pozícióját. Nem csak kifelé, de a saját szurkolóink előtt is rejtély, hogy kicsoda a hivatalosan kinevezett szurkolói kapcsolattartó és milyen módon lehet elérni őt. Jómagam is csak emailen rákérdezve kaptam megerősítést, és egy központi email-címet elérhetőségként.
És akkor tegyünk fel néhány egyszerű kérdést.
Megteheti-e egy FC alkalmazásában vagy megbízásában álló személy, hogy egy szurkolói klub ellen uszít, és a sárdobálás közepette egyes tagok személyes adatait is nyilvánosságra hozza? Megteheti-e, hogy fizikai bántalmazással fenyeget szurkolótársakat? Megteheti-e, hogy egy korábbi Vasas-játékos – Aranyos Imre – nevét és profilképét használó Facebook-profil mögül osztja az észt? Megteheti-e, hogy perrel/feljelentéssel fenyeget, továbbá minősíthetetlen hangnemben kommunikál azokkal a szurkolókkal, akik nem értenek vele egyet mindenben?
Nem.
Nem azért “nem” a válasz, mert mi ezt mondjuk. Hanem azért, mert ha egy szurkolói koordinátor feladata a klub és a szurkolók közötti kapcsolat építése, akkor ennek a kapcsolatnak a mérgezése egyszerűen összeegyeztethetetlen a pozíciójával és MLSZ Biztonsági Szabályzat szerinti feladataival.

De ha már itt vagyunk, húzzunk még egy egyenlőségjelet. A ”Vasas FC Szurkolók Csoportja” a hivatalos klubkommunikáció része. Mégiscsak egy FC alkalmazott készíti (inkognitóban), csoport tagja a sportigazgató és több klubalkalmazott is. Pontosan tudják, hogy mi folyik ott. A klub mögötti Kft. nem csak morális, hanem jogi szempontból is felel annak tartalmáért.
Nagy Miklós a szőnyeg alá söpri a problémát.
És itt érünk el a történet igazán visszataszító részéhez. Mert Puska Péter nem egy kellemetlen idegen a Vasas környezetében, akiről a klubvezetésnek időnként panaszkodnak. Puska Péter Nagy Miklós számára kifejezetten hasznos ember.
Mindig bevédi. Mindig akad egy jó szó a sportigazgatóról. Mindig akad egy rossz szó arról, aki kritizálni meri. Ha pedig ehhez oda kell baszni valakinek kommentben, elő kell venni egy másik profilt, vagy egyszerűen csak el kell magyarázni a renitens szurkolónak, hol a helye, hát istenem: a legenda nem építi fel saját magát.
És persze a seggnyalás is kellemes dolog lehet.
Különösen akkor, ha valakinek szemmel láthatóan fontos, hogy ő legyen a történet főszereplője. Néha az embernek az az érzése, hogy nem a Vasasnak van sportigazgatója, hanem Nagy Miklósnak van egy futballklubja. Pedig megkerülhetetlen alapelv mifelénk, hogy SENKI nem lehet nagyobb a Vasasnál. Körülötte pedig szorgos kezek építik a mítoszt. Hogy ennek nárcizmus vagy a beosztottjai szervilizmusa az oka, azt mindenki döntse el maga. A jelenség mindenesetre egészen lenyűgöző.
De tudjátok mit? Magasról tennék erre a személyi kultuszra, ha nem társulna hozzá ilyen mértékű közösségpusztítás.

Ebben a rendszerben Puska tökéletesen megtalálta a helyét. Ő az az ember, aki nem egyszerűen bólogat, hanem szükség esetén odacsap annak is, aki nem bólogat vele együtt.
Így már mindjárt érthetőbb, miért olyan nehéz megoldani az egész Vasas-családot mérgező „Puska-problémát”. Mert ami nekünk probléma, az Nagy Miklósnak egy hasznos beosztott, aki elvégzi helyette a piszkos munkát.
„Minden éremnek két oldala van”
Persze erre is van bevált mondat: “Minden éremnek két oldala van.” “Gyertek be, beszéljük meg.” De még az olyan szintű áldozathibáztatások is előkerülnek, amik leginkább a “minek ment oda” analógiát követik.
Egy idő után ezek a szavak sem segítenek.
Ha egy szurkolói koordinátorral kapcsolatban újra és újra ugyanazok a konfliktusok, ugyanazok a profilok, ugyanazok a módszerek és ugyanazok a panaszok kerülnek elő, akkor egy idő után nem beszélgetést kell szervezni. Hanem döntést kell hozni.
A „beszéljük meg” ugyanis csak addig konfliktuskezelés, amíg a beszélgetést valamilyen intézkedés is követheti. Ha minden alkalommal ugyanoda jutunk vissza, akkor ez már nem konfliktuskezelés. Ez eltussolás. A probléma bekerül a szőnyeg alá, Nagy Miklós rááll, Puska pedig közben tovább őrzi a nappalit.
Ez eddig működött. Most nem fog.
A PKP felvette a kesztyűt
Jómagam egy többrészes Puska Péter-nagyportréval készülök, amelyben bemutatom ezen kétes alak kalandos életútját, a Vasas körül végzett eddigi tevékenységét és azokat a történeteket, amelyek az elmúlt években a személyéhez kapcsolódtak. Próbálom megfejteni, mégis mit látott benne Nagy Miklós, amikor szurkolói koordinátornak vette fel. Esetleg az, ahogy Győrben a vezetőséget szidó szurkolókat lökdösött és szidalmazott?
Nem pletykagyűjteményt szeretnék bemutatni nektek. Hanem bizonyítékokat. De nem akarunk itt megállni.
Ha van saját, dokumentálható történetetek Puska Péterrel, Takács Hunorral, Hatos Botonddal vagy más, szerintetek ugyanebbe a körbe tartozó profillal kapcsolatban, üzenetben várom. Képernyőképek, dátumok, linkek, korábbi bejegyzések – minden anyag érdekel! Ha kell, még ingyenes jogsegélyt is adok.
Nézzük meg együtt, milyen mély az a gödör, ahova a klub ásta magát, és segítsünk neki kimászni onnan!
A Piros-Kék Pulzus pedig minden együttműködést felfüggeszt a Vasas FC-vel mindaddig, amíg Puska Péter bármilyen pozíciót betölt a klubnál.
Kár érte. Nekünk is, mert olyan információktól és lehetőségektől esünk el, amelyekből érdemi tartalmak születhetnének. Nektek is, mert ezekből a tartalmakból így ti is kimaradtok. De van egy pont, ahol az ember eldönti, hogy mihez adja a nevét.
Nem asszisztálunk ahhoz, hogy a Vasasnál egy olyan klubkultúra kerüljön kialakításra, ami a kritikából bomlasztást, a kérdésből árulást, a seggnyalásból, fenyegetőzésből értéket teremt. És ahhoz sem, hogy aki elég hangosan védi Nagy Miklóst, annak minden más el legyen nézve.
Nagy Miklósnak pedig ideje eldöntenie, hogy mi fontosabb: egy feltét nélkül lojális, seggnyaló udvartartás fenntartása, vagy azon szurkolói közösség védelme, amely jóval előbb itt volt, mint ő, és jóval azután is itt lesz, hogy már senki nem emlékszik a nevére.
Mert sportigazgatók és táskahordozó trolljaik jönnek és mennek. A Vasas-család marad.
Mi addig is azért küzdünk, hogy ez a sokat emlegetett család egy biztonságosabb, befogadóbb közösségé váljon. Tartsatok velünk!
Hajrá Vasas, mindörökké Angyalföld!
gyulus
a PKP-alapítója

Vélemény, hozzászólás?