Így múlik el a világ dicsősége: november elején, a 13. forduló után 6 ponttal álltunk a Kecskemét előtt, de a gólkülönbség miatt ez akkor hárommeccsnyi előnynek tűnt. Azóta a mérlegünk siralmas: 3 mérkőzés, 1 pont. 😐
8 pont ment a süllyesztőbe. A Kecsó nemcsak pontszámban hozott be minket, de már a gólkülönbségük is jobb – épp ezért beelőztek minket a tabellán.
…és szép, mint mindig… ja, nem így van, hagyjuk is ezt.
A héten veszi kezdetét a 2025/2026-os Merkantil Bank Liga második felvonása: 15 fordulónyi dagonyázós, hentelős másodosztályú futball. Nem valószínű, hogy „szép” lesz, de itt egyébként is az eredményességen van a hangsúly: a Vasasnak fel kell jutnia az élvonalba. Végre valahára magunk mögött kellene hagyni ezt a keserves futballnihilt.
Rendhagyó formátumot választottam: egy kérdezz–felelek alapú monológot, melynek keretében felteszem – és meg is válaszolom – az engem érdeklő kérdéseket. Nem azért, mintha feltétlen igazam lenne bármiben is. Sőt, induljunk inkább ki abból, hogy mindenben tévedek.
A cél inkább az, hogy ugyanezeket a kérdéseket Ti magatok is megválaszoljátok – akár csak fejben, akár egy hozzászólás formájában.
Derbi, rangadó, revansmeccs, erőpróba, narratívaformáló ütközet… és folytathatnám a végtelenségig, de a lényeg ugyanaz: a szezon egyik legfontosabb kilencven perce vár ma ránk.
Vannak azok a meccsek, amelyeket egyszerűen meg kell nyerni, ha fel akarunk jutni. A mai budafoki vendégszereplés pontosan ilyen.
A probléma?
Ezeket a „kötelezőket” szeretjük a legjobban elrontani. Elég csak az “elTatabányáztuk” kifejezés eredetére visszagondolni. Épp ezért tartok ettől az összecsapástól is: tipikus csapdameccs, két rangadó közé ékelve.