A Vasas FC kiadásai a boncasztalon

A múltkor körbejártuk, miből él a Vasas Futball Club Kft. Most jöjjön a második, sokkal kényelmetlenebb kérdés: mire folyik el az a temérdek pénz?

Ez a rész a kiadási oldalt – vagyis a költségeket és ráfordításokat – mutatja be nektek, a 2021–2024 közötti pénzügyi beszámolók, mellékletek, könyvvizsgálói jelentések és nyilvános nyilatkozatok alapján.

A cél nem vádaskodás. Nem ítélkezni akarok, csak érteni. Megérteni azt, hogyan lehet évente 2,5–3 milliárd forintot elkölteni egy olyan klub működtetésére, amely rendre elbukik a feljutásért vagy bennmaradásért folytatott harcban.

👥 Személyi jellegű ráfordítások

Ebbe a költségnembe tartoznak a bérköltségek, a járulékok és az egyéb személyi kifizetések. Ez a legnagyobb tétel minden évben:

A kiegészítő mellékletek külön bontják a bérköltségeket munkavállalói típus szerint – így pontosan látszik, mennyit költöttünk játékosokra, edzőkre, irodai dolgozókra:

📉 Akárhogy is nézem, a 2023 nyarán – médiaértesülések és későbbi sportigazgatói nyilatkozat alapján – állítólag végrehajtott 30%-os fizetéscsökkentésnek nem látom nyomát.

Az egész munkavállalói fizetésállományra sem jön ki a matek, arról nem is beszélve, hogy az első csapat játékosállományának mérete egyértelműen csökkent a kiesés után, az időközben érkező, saját nevelésű fiatalok pedig bizonyosan nem keresnek annyit, mint elődjeik. Tény és való, hogy a statisztikai létszám növekedése miatt az egy főre jutó bruttó bér – elvi szinten – az említett arányban csökkent, de kizártnak tartom, hogy ez a 18 fős (valójában, 2022.12.31.-hez képest viszonyítva – 9 fős) állománynövekedés kizárólag a labdarúgókat érintette volna.

Ha pedig valóban végrehajtották a fizetésvágást – akkor miért csak 10%-kal csökkent a bérköltség 2022 és 2024 viszonylatában?

🧾 Anyagi jellegű ráfordítások

Ez a költségnem tartalmazza többek közt az utazási költségeket, felszereléseket, bérleti díjakat, rezsit, stadionüzemeltetést, marketingszolgáltatásokat, vagy épp a külsős alvállalkozók díjazását.

Ezt a költségkategóriát a vagyonkezelésbe kapott stadion üzemeltetési költségei nyomták meg rendkívüli mértékben – aminek ellentételezéseként a klub kapott (még ha esetenként: megkésve) állami támogatást.

A 2021. évben az „üzemeltetéshez kapcsolódó igénybevett szolgáltatások” 163 millió forintot, az anyagköltség 75 millió forintot tett ki. 40 millió feletti költségtételt tettek még ki a bérleti díjak, a közvetítői díjak, míg pl. az orvosi költségek 34 millió forintra rúgtak.

A 2022. évben az üzemeltetési költségek rendkívül megnőttek (szolgáltatások – 266 millió, anyagköltség – 234 millió, vagyonkezelési díj – 60 millió), de a közvetítői díjak tétele is 175 millió forintot tett ki.

A 2023-ban a klub vagyonkezelői státusza megszűnt, májustól már csak bérelte a stadiont. A bérleti díj összege nem nyilvános, de az előző évi bérleti díj költségtételhez (47 millió, 22 millió) képest 131 millióra nőtt ez a kiadás.

Az üzemeltetési költségek azonban a korábbi cca 500 millió töredékére, 179 millióra estek vissza. A klub így is 164 millió közvetítői díjat fizetett, az edzőtábor pedig 37 millió forintba került.

A 2024. évben folytatódott a csökkenő trend, az anyagköltség összesen 48 millióra csökkent. Az igénybe vett szolgáltatások kapcsán a bérleti díj (290 millió), a közvetítői díjak (106 millió) emelkednek ki, az edzőtábor 42 millióba került.

A 2023. és a 2024. évben komolyabb fejlesztés is történt – a 2023. évben létrehozott nagyméretű élőfüves labdarúgópályán 2024-ben kialakításra került a lelátó rész, és a meglévő hibrid füves labdarúgópályát is felújították – ez egy cca 320 millió értékű beruházás volt!

🏗️ Értékcsökkenési leírás

❗ Egyéb ráfordítások

💣 A 2022-es ugrást egy 107 milliós értéken térítés nélkül átadott tárgyi eszköz okozta – ennek hátteréről a beszámoló nem árul el többet.

🧠 Záró gondolat – 2,5 milliárdból NB II-es bronz?

Ha a Vasas kiadásait nézzük, a kép világos:

• A bérköltségek kiemelkedően magasak, azok kapcsán a 2023-as, 30%-os fizetéscsökkentés eredménye nem észlelhető.
•  A vagyonkezelés megszüntetésével a stadion jóval kedvezőbb anyagi feltételek mellett, bérlet keretében használjuk.
•  Ehhez képest az anyagi jellegű ráfordítások végösszege nem csökkent jelentősen a kiesés után.
•  Engem speciel sokkolt a közvetítőknek (új MLSZ-es kifejezéssel élve: labdarúgó-ügynököknek) kifizetett díj mértéke.

És mi lett ennek az egésznek az eredménye?

⚠️ A legutóbbi két szezonban egy-egy NB II-es bronzérem.

Úgy, hogy a legutóbbi szezonban Kisvárda 1,4 milliárd, a Kazincbarcika pedig 535 millió forintnyi ráfordítással előzött meg minket. Nálunk ugyanez az összeg 2,6 milliárd forint volt!

Annyiban tehát tényleg igaznak bizonyult a Pintér által gyakran emlegetett „a futball nem olyan, mint egy kávéautomata” hasonlat, hogy a csapatba öntött tömérdek pénz helyett a pályán mutatott teljesítmény számított a végelszámoláskor. Az alapján pedig nem érdemeltünk feljutást – bármilyen közel is maradtunk ehhez a célhoz, egészen a befutóig.

🏁 Ahogy egy ismerős könyvelő egyszer mondta:

„A számok nem hazudnak – de néha elhallgatják az igazságot.”

A klubkommunikáció alapján a mostani szezonban még szorosabbra húzzuk a nadrágszíjat.🤔 Mit gondoltok, lesz foganatja, vagy jövőre is a fejünket vakarjuk a számsorokat olvasva?

Források:
Vasas FC beszámolók
Vasas FC TAO iratok