🔴🔵 Visszatekintő #12 – Egy félbeszakadt, balhés Vasas–FTC meccs 1923-ból

Elmaradt Vasas-büntető, két „Disznóság!” felkiáltás miatt kiosztott piros lap, egy torkon ragadt játékos. Egy félbeszakadt meccs, amit aztán tíz nappal később, 8 perc erejéig újra kellett játszani. Ha ez nem futballmérkőzésnek, hanem egy Rejtő Jenő regény első bekezdésének hangzik, az nem a véletlen műve.

Ezt a történetet hoztam el nektek a mai visszatekintőben.

1923-ba utazunk vissza. A Vasas ekkor már huzamosabb ideje stabil élvonalbeli kiscsapat, sőt, az előző (1922/23-as) szezonban a negyedik helyen zárt a tabellán. Saját otthona még nincs a klubnak, az MTK Hungária körúti stadionjában „albérlő”.

A Vasas és az FTC 1923. november 4-én, az 1923/1924-es szezon 10. fordulójában mérkőzött meg egymással. Bár a piros-kékek voltak papíron a hazai csapat, a mérkőzést mégis az Üllői úti pályán rendezték, mintegy 5000 néző előtt.

A mérkőzésnek az FTC volt az esélyese, azonban ekkor éppen egy gyengébb periódusukat élték, így nem ígérkezett könnyű ellenfélnek a munkáscsapat.

A Vasas a Kutrucz – Zatykó, Stengl – Kelemen, Sipos, Tomecsko – Katzer, Takács, Jellinek, Szentmiklósy, Koffler összeállításban lépett pályára. Úgy gondolom, az első gólkirályi címünket megszerző Takács II Józsefet, avagy a “kis Takit” senkinek nem kell bemutatni. Rajta kívül még hat olyan játékos volt a keretben, aki 1–2 válogatottságig jutott a Vasas színeiben.

Olyannyira nem igazolódott be a papírforma, hogy a Vasas Szentmiklósy és Takács góljaival az 53. percben már 2–0-ra vezetett. Az FTC azonban a 68. percben kezezés miatt tizenegyest kapott, amit Eisenhoffer értékesített, majd a 81. percben Pataki használt ki egy védelmi hibát. 2–2. És ekkor még senki sem sejthette, hogy a mérkőzésből néhány percen belül nem egyszerű rangadó, hanem hosszú évekig hivatkozott fegyelmi precedens is lesz.

A középkezdés után Jellinek szöktette Takácsot, aki egymaga rohamozott a zöld-fehérek kapuja felé, majd a tizenhatosnál a Hungler–Blum–Takács I védőhármas szabálytalankodott vele szemben. Hogy pontosan hol történt a szabálytalanság, arról már a korabeli beszámolók sem tudtak megegyezni. Az egyébként erőteljesen FTC-párti Népsport szerint a játékosok a 16-os vonalánál ütköztek össze, „megtorpantak és nagy ívben röpültek be” a büntetőterületre. Ehhez képest a Sporthírlap úgy számolt be, hogy a szabálytalanság a tizenhatos vonalán, „valamivel belül” történt.

A lényeg: Schiller Gyula játékvezető nem ítélt büntetőt, hanem a 16-os vonalára mutatva szabadrúgást adott a Vasasnak. A döntés nem aratott osztatlan sikert. A reklamáló Vasas-játékosok közül ketten is a kiállítás sorsára jutottak. A játékvezető mérkőzés utáni nyilatkozata szerint Jellinek ezekkel a szavakkal támadt rá: „Disznóság! Így akarja megnyeretni a meccset a Ferencvárossal! Szégyellje magát!” Zatykó pedig – aki szerint a játékvezető Jellineket torkon ragadta – így fakadt ki: „Disznóság! Ez egy bíráskodás!… Állítson ki! Az Istenit magának!”

Igen, jól olvastátok: a Vasas-játékosok szerint a játékvezető (állítólag) torkon ragadta Jellineket, majd így lökte le a pályáról. Majd közölte, hogy “mindjárt kiállítom az egész bandát.” Annyi biztos, hogy az Elátkozott part hírhedt nyolcparancsolatának harmadik szabálya – miszerint „igyekezz szelíd rábeszéléssel hatni felebarátaidra” – kevésbé érvényesült a pályán.

Mindenesetre a játékvezető beszámolója szerint Zatykó, mint csapatkapitány, megtagadta, hogy elhagyja a pályát, és ezt Jellineknek is megtiltotta. Schiller erre lefújta a mérkőzést, a Vasas játékosai pedig levonultak a pályáról. Hogy ezt követően ki és hogyan próbálta folytatni a játékot, arról a beszámolók már élesen ellentmondanak egymásnak, abban azonban nincs vita, hogy a mérkőzést nem fejezték be.

Az ügy ezt követően a fegyelmi bizottság előtt folytatódott. A Vasas azt kérte, hogy a mérkőzést büntetővel folytassák, majd játsszák le a hátralévő nyolc percet, míg az FTC a mérkőzés számukra történő odaítélését kérte. A döntés végül az lett, hogy a mérkőzést be kell fejezni, méghozzá szabadrúgással, kettős emberhátrányban.

Itt azonban még nem ért véget a történet. Az FTC fellebbezett, Schiller – igen, a játékvezető – pedig a két Vasas-játékos elleni büntetések súlyosbítását kérte másodfokon. A végén már csak az hiányzott, hogy a labda is panaszt tegyen.

Schiller és a Vasas abban ritka egyetértésre jutott, hogy a maradék nyolc percet lehetőleg ne Schiller vezesse le. Az intézőbizottság ezt a békés kezdeményezést nem támogatta.

A fegyelmi eljárás közben újabb mellékágat szült: Schiller a Vasas intézője, Reiner Sándor ellen is bejelentést tett egy, a fegyelmi tárgyaló előszobájában elhangzott megjegyzés miatt: „Egy bírót sosem lehet úgy megsérteni, hogy az meg is legyen sértve.”

A másodfokú tanács helybenhagyta a döntést. Jellinek hárommeccses eltiltását nem enyhítették – még annak ellenére sem, hogy egy bocsánatkérést követően Schiller visszavonta a súlyosítás iránti kérelmét. Zatykó egy intéssel „megúszta” a történteket.

A mérkőzés utolsó nyolc percét végül 1923. november 14-én, az eredeti találkozó után tíz nappal játszották le. A legnagyobb veszélyt természetesen a szabadrúgás jelentette, újabb gól azonban nem született, maradt a döntetlen. A Vasas a két kiállított miatt kilenc játékossal, az FTC pedig – Takács I polgári elfoglaltsága miatt – tíz játékossal lépett pályára.

Száz év telt el – a szabályok változtak, a játék gyorsabb lett.

Egy dolog azonban nem változott: a büntetők megítélése a Ferencváros ellen… nos, az továbbra sem egyszerű műfaj.

Források:

Arcanum Újságok/Népsport 1923. november 05.-i, 07-i, 10-i, 11-i, 14-i és 17-i lapszáma

Arcanum Újságok/Sporthírlap – 1923. november 05.-i és 15.-i lapszáma

A képek ChatGPT-vel készültek, remélem felismerhető Takács II József