Szerző: gyulus

  • Sűrű mezőny, szűk rotáció – meddig elég 13–14 játékos?

    forrás.Vasas FC

    Az elmúlt napokban összegyűlt néhány, szigorúan a pályán történtekkel kapcsolatos FC-specifikus gondolat a fejemben. A bajnokság szorosságáról, Erős Gabi meglehetősen visszafogott rotációjáról, a saját nevelésű fiatalokról és arról, hogy a mai kupameccset miért érdemes különösen megbecsülni.

    Gondoltam, megosztom veletek ezt a monológot. A végén pedig természetesen várom a visszajelzéseket arról, hogy ti hogyan látjátok mindezt.

    (tovább…)
  • A troll-eltussolás művészete, bemutatja: Nagy Miklós

    A félreértések elkerülése végett előrebocsátok pár alapvetést:

    • Ez a cikk a Vasasért íródott, egy nemtelen támadásnak kitett közösség védelmében,
    • Egy olyan problémát tárunk elétek, ami teljesen független attól, hogy 0 vagy 18 pontot szedtünk össze az idei szezonban,  vagy épp attól, hogy az első-, másodosztályban vagyunk, kiket igazoltunk, ki és milyen helyzetet hagyott ki múlt héten,
    • Az egészben a legszomorúbb az, hogy a szurkolói közösséget maga a klub (pontosabban a klubot működtető Kft.) hagyja cserben, miközben lelkesen asszisztál egy olyan egyéni ámokfutáshoz, ami nem csak a közösségünket mérgezi, hanem “kifelé” is végtelen kínos.
    (tovább…)
  • Tavaly csoda volt, idén rangadó

    forrás: Vasas FC

    Egy év alatt sokat változott a világ. Tavaly ilyentájt éppen a Karcag elleni idegenbeli vereséget – no meg a kritikán aluli vendégszektort – próbáltuk valahogy kiheverni. Aztán következett a Fáy utcában a Tiszakécske ellen bemákolt 1–0, ami minden volt, csak fáklyásmenet nem.

    Most azonban az éllovas Felcsútot fogadjuk az Illovszky Rudolf Stadionban, az élvonalban, a tabella második helyén állva. Rendben, még csak négy forduló ment le, de akkor is: egyelőre nagyon úgy tűnik, hogy helyünk van az NB I-ben. Szerintem még a legvérmesebb szurkolótársak sem gondolták volna egy évvel ezelőtt, hogy ilyen lendülettel érkezünk meg az élvonalba. Akkor még maga a feljutás is távolinak tűnt.

    (tovább…)
  • Korai fanfár, sarkvidéki 31 fok és egy húszméteres kút

    Most kezdődött a harmadik forduló a harmincháromból. Ha a bajnokságot – és vele együtt a bentmaradásért vívott küzdelmet – maratonként fogjuk fel, akkor nagyjából 2500 méternél járunk. Nem vagyok hosszútávfutó, de gyanítom, Ferenczi Pista ezt még bemelegítésnek sem tekintené.

    Azért rabolom az időtöket ezzel a hasonlattal, hogy rámutassak: elképesztően az elején vagyunk még a történetnek, bizonyos tekintetben a szezon csak most kezdődik igazán. Baromi korainak tartom tehát az olyan fanfárokat, miszerint már most megmutattuk, hogy biztos helyünk van az NB I-ben. Két jó eredményünk van, erős ellenfelek ellen. Sem több, sem kevesebb.

    (tovább…)
  • Mezei Szabolcs érkezéséről – avagy variációk és dilemmák a középpályán

    Fotó: TSC

    Kezdjük ott, hogy Mezei Szabolcs leigazolását igencsak komoly fegyverténynek tartom. Sőt, jobb játékosnak gondolom, mint a holtidényben megkörnyékezett Szuhodovszki Somát.

    (tovább…)